A 8 órás irodai jelenlét mítoszának káros hatásai

A mai munkahelyi kultúrában a "jelenlét alapú teljesítményértékelés" mindennapos jelenség, amely különösen a szellemi munkakörökben válik problémássá. Sok helyen még mindig a "látványos jelenlét" az értékmérő, vagyis a dolgozók mintha attól lennének jó munkavállalók, hogy az irodában töltött idejüket mutatják. De vajon miért tartom ezt rendkívül károsnak, és milyen hatással van mindez azokra az anyákra, akik megpróbálnak visszatérni a munkaerőpiacra?

Miért káros a jelenlét alapú teljesítmény megítélés?

A jelenlét alapú teljesítmény megítélés kifejezetten káros lehet a szellemi munkakörökben, és hosszútávon rendkívül negatív hatással van a munkavállalók motivációjára és elköteleződésére. A jelenlét alapú értékelés lényege, hogy egy munkavállalót nem a tényleges teljesítménye, hanem az irodában töltött ideje alapján ítélnek meg. Ez a hozzáállás arra ösztönözheti a dolgozókat, hogy láthatóak legyenek, akár produktivitás nélkül is. Ez különösen problémás, hiszen nem az eredmények vagy a hatékonyság alapján történik a visszajelzés, hanem azon, hogy valaki fizikailag jelen van-e, mintha csupán ez adna értéket a munkájának.

A jelenlét alapú hozzáállás hatásai a munkavállalókra

1. Csökken a hatékonyság és a teljesítmény: Ha a munkavállalók számára a legfontosabb elismerési szempont az irodában töltött idő, akkor kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy hatékonyan végezzék el a feladataikat. Hiszen ha a nap végén úgyis csak az számít, hogy hány órát ültek az asztalnál, akkor mi ösztönözné őket arra, hogy gyorsan és eredményesen dolgozzanak?

2. Elveszíti a rugalmasságot és kreativitást: Számos szellemi munkakör – különösen az innovatív, kreatív területeken – igényelne rugalmasságot, hogy a dolgozók azokon az időszakokban legyenek produktívak, amikor igazán képesek inspiráltan dolgozni. Az ilyen rugalmas hozzáállás hiányában a kreatív emberek egyszerűen nem tudják kibontakoztatni tehetségüket, hiszen nincs lehetőségük arra, hogy a számukra optimális időpontban végezzék a munkát.

3. A munka-magánélet egyensúly felborulása: A merev munkaidőhöz való ragaszkodás gyakran egyensúlytalanságot okoz a munka és a magánélet között. Egy rugalmas munkarend nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy a munkavállalók harmonikus életet éljenek, kevesebb stresszt érezzenek, és ennek következtében a munkahelyükhöz is pozitívan viszonyuljanak.

Mit nyerhetnek a munkáltatók a szemléletváltással?

A rugalmasság és a pozitív szemlélet bevezetése nemcsak a dolgozók, hanem a munkaadók szempontjából is jelentős előnyökkel jár. Azok a cégek, amelyek nyitottak a rugalmas munkaidőre és az atipikus munkavégzésre, sokkal motiváltabb, lojálisabb munkavállalókat kapnak cserébe. A dolgozók ugyanis érzik, hogy megbíznak bennük, ami növeli a munkavégzés minőségét és a vállalathoz való kötődést is.

Sok munkáltatónak azért vannak rossz tapasztalatai a munkavállalókkal, mert kizárólag a jelenlét alapján ítélik meg őket, és nem figyelnek az egyéni kompetenciákra és motivációra. Amikor egy munkáltató folyamatosan elégedetlen a munkavállalókkal, érdemes átgondolni, hogy a HR-szemlélet vagy a toborzási stratégia nem szorul-e fejlesztésre. Például sok kisvállalatnak nincs lehetősége saját HR-es toborzót foglalkoztatni teljes munkaidőben, de projektalapú HR-szolgáltató cégekkel is együttműködhetnek, akik a kiválasztásban és az emberi oldal megismerésében segíthetnek.

Az anyák kihívásai a munkaerőpiacon

A merev munkaidő-szemlélet különösen az anyák számára jelent nagy akadályt. Sok kisgyermekes anyuka szívesen maradna alkalmazotti státuszban, de a fix munkaidő gyakran ellehetetleníti ezt, és végül sokan kényszervállalkozásba kezdenek. Ez természetesen nem minden esetben ideális megoldás, hiszen nem mindenkinek ez a vágya, vagy a fő erőssége. Amikor a ténylegesen családbarátabb munkahelyek, atipikus munkavégzési formákat kínáló cégek jórészt hiányoznak, az anyák számára a választási lehetőségek is csökkennek.

Ugyanakkor fájdalmas kimondani, de az anyák önbizalomhiánya és kishitűsége szintén nagy akadály lehet a munkaerőpiacon. Ez nem véletlen, hiszen ha folyamatosan azt hallják, hogy "problémás" munkavállalóknak számítanak, nehézségek merülnek fel az önértékelésükben. Ez a hozzáállás nem csak a teljesítményükre, hanem az interjún mutatott magabiztosságukra, vagy egy-egy munkahelyi szituációban való helytállásukra is hatással lehet.

Miért fontos az önbizalom és a pozitív énkép?

Az évek során rengeteg tehetséges és inspiráló nővel találkoztam karrier tanácsadási konzultáció keretében, akik, bár szembenéztek a kishitűség és önbizalomhiány kihívásaival, képesek voltak felismerni a bennük rejlő értékeket és erősségeket. Gyakran a konzultációk elején a legelső lépés az volt, hogy az önbizalmat és az önértékelést kezdjük el építeni. Amint sikerült ezt az alapot megteremteni, ezek a nők magabiztosabban léptek fel, könnyebben teremtettek kapcsolatokat, és sokkal gördülékenyebben lépkedtek a karrierépítés útján.

Ez a változás nem pusztán technikai ismereteken vagy szakmai tapasztalatokon múlik; sokkal inkább az önértékelés tudatos fejlesztésén, az önismereten és azon a felismerésen, hogy az anyaság alatt szerzett kompetenciák és készségek mennyire értékesek lehetnek a munkaerőpiacon. Olyan képességek, mint a multitasking, a rugalmasság, az empátia, a hatékony időgazdálkodás és a problémamegoldás, egyaránt fontos erőforrások a munka világában. Amikor a nők felismerik, hogy ezek a készségek az ő különleges hozzáadott értékeiket képviselik, gyakran sokkal erősebben tudnak megjelenni egy állásinterjún vagy egy fontos munkahelyi helyzetben.

A pozitív énkép, az önbizalom fejlesztése és az anyasággal együtt megszerzett értékek felismerése tehát óriási hatással van a karrierútra. Ez a folyamat lehetővé teszi az anyák számára, hogy ne csak a kihívásokra, hanem a lehetőségekre is koncentráljanak, elhiggyék, hogy képességeikkel ők maguk is értéket teremtenek.

Hogyan lehetnek az anyák magabiztosabbak a munkaerőpiacon?

Amíg a munkáltatói oldal nem nyit a rugalmasabb munkavégzés felé, az anyáknak maguknak kell lépéseket tenniük. Ahhoz, hogy az interjúkon és a munkahelyen is erős önbizalommal tudják képviselni magukat, fontos, hogy dolgozzanak az önértékelésükön, és tudatosan készüljenek fel arra, hogyan mutassák be az anyaság során szerzett készségeiket.

Pontosan ebben szeretnék segíteni az anyáknak, ezért november 12-én elindítok egy 7 napos ingyenes önbizalomnövelő kihívást. A célom, hogy ez a program felrázza a résztvevők önértékelését, és segítse őket abban, hogy felismerjék, mennyi értéket képviselnek a munkaerőpiacon, és megtanuljanak pozitívan kommunikálni az anyaságukról.

A kihíváshoz itt tudsz csatlakozni: subscribepage.io/onbizalomnoveles

Legyen több magabiztos anya a munkaerőpiacon!